Az én Búzafűlevem

Búzafűlével 2006-ban első termelőként jelentem meg az interneten. Áraim azóta változatlanok. Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy a búzafűlé méltán kapta tőlem 2006-ban az "élet leve" elnevezést. 18 éve már, hogy elkapott a kór, weblapom azóta megújult, olvashatóbb lett, de a tartalom a régi, az akkori dátumokkal, az akkori gondolataimmal. S bár közben felettem is eljárt az idő, nem vagyok már fiatal, de itt vagyok, élek, aktív vagyok, s ebben komoly szerepe van a búzafűlének.

Tönköly búzafű lé - ahogyan azt én csinálom.

Lassan, fokozatosan alakult ki az a termelési mód, ahogyan ma a búzafüvet termesztem és vele párhuzamosan alakult a hozzá kapcsolódó technológia is úgy mezőgazdasági, mint feldolgozási technika illetve technológia terén. A kezdeti nehézségeken sok kísérletezéssel és az időközben megszerzett tetemes mennyiségű tapasztalattal túllépve ma már meglehetős biztonsággal tudok egyenletes minőségben búzafüvet termelni.

A termelés teljes spektrumában a természetes szenpontokat tartom elsődlegesnek. Ennél fogva kizárólag csak természetes körülmények között termesztek búzafüvet: szabadban, hogy biztosítva legyen a mindig friss légmozgás, az elengedhetetlen napfény, a növények genetikájában kódolt természetes hőmérsékleti viszonyok és esővíz az öntözéshez, mely vagy hullik magától, vagy pedig víztározókban felfogott eltárolt mennyiségből kézzel, locsolással jut a növényre.

A föld ahol termesztem, mintegy 50 méter magasságban fekszik a környezethez képest - úgynevezett szőlőhegy - igazából szőlő, gyümölcsös és konyhakertes terület. Itt találtam olyan földet, amelyben korábban még soha semmit sem termeltek, művelés nélküli, gyömölcsösök közötti füves terület volt, én szántattam fel. Ez azért volt fontos, hogy egészen biztos lehessek benne, hogy a talaj semmiképpen sem tartalmazhat semmiféle mezőgazdaságban használatos vegyi anyagot, illetve nem volt sohasem műtrágyázva. Eképpen láttam biztosítva a tiszta természetes környezetet - szándékosan nem írom le azt a szót, amelyet az így nevelt növényekre használanak, mert mára már sajnálatos marketing célú felhasználása miatt lassan elveszíti eredeti jelentését. A körülötte lévő "hobbi" gyümölcsös is az enyém, ilyen módon abban is biztos lehetek, hogy ott sincs vegyszerhasználat jelentős távolságon belül.

A vetőmagot megbízható helyről szerzem be, minősített, fémzárolt, tanúsítvánnyal rendelkező tönkölybúza vetőmagot használok. Ebben az az érdekes, hogy gyakorlatilag nem drágább, mint bármely névtelen vetőmag, csupán oda kell figyelni és utána járni - mondjuk az kíván egy kis időt, plusz nem kevés telefonálgatást, de megéri - és akkor biztos lehet benne az ember, hogy megfelelő a vetőmagja, megfelelő a termőföldje és természetes a búzafű felnevelésének módja, s bizton tudhatja, hogy mije van.

A feldolgozásra érett búzafű levágás után szelektálva lesz, amikor is eltávolításra kerülnek a véletlenül kihúzott és le nem vágott magok, majd pedig a búzafű többszörös mosási fázison esik túl. Azt követi a préselés, betöltés és a mélyfagyasztás. Az egész munkamenet során szigorúan betartva a higiénés szabályokat az antibakteriális kézmosótól a gumikesztű használatáig. A folyamatban csak egészségügyi könyvvel rendelkezők vesznek részt (lévén ez esetemben immár egy össz-családi tevékenység, mindannyian rendelkezünk vele). A tárolásra használt fóliatasak is élelmiszer tárolására alkalmas, engedéllyel rendelkező fólia. A préselést követően a megtöltött fóliatasak azonnal mélyfagyasztásra kerül, s a mélyfagyasztás kritériumát teljesítve onnan kezdve mínusz 15 Celsius fok alatti (esetemben -19C) van tárolva.
Préselésre egy minden fontos feltételt (kíméletes, a rostokat nem felmelegítő, mégis maximális tartalom-kinyerés alapvető szempont) teljesítő, célzottan a búzafű kipréselésére optimalizált motoros búzafűprést alkalmazok.

Jótanács:
- javaslom, hogy vásárláskor első esetben győződjenek meg róla, hogy aki búzafűlevet kínál Önöknek, annak van érvényes termelői és termékfeldolgozói engedélye. Azt ugyanis csak egészségügyi könyves, ellenőrzött feldolgozói hellyel, ellenőrzött technológiát használó, és az előírásos tárgyi és személyi higiéniai feltételeknek eleget tévő termelőnek ad ki a szakhatóság.
Ez garancia lehet arra, hogy legalább alapvetően minden bizonnyal rendben vannak a termelési és feldolgozói körülmények, ami legalább oylan fontos, mint a portéka minősége.

Rám és az általam termelt búzafűre, illetve búzafűlére vonatkozó alapadadatok:

Nevem: Told Miklós
Őstermelői azonosítóm: 459709
Felir azonosítóm: AA8683746
NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal) tevékenységi azonosítóm: S770000441876
Adószámom: 79227319-1-22
Elérhetőségem: +36-70/367-9877
Búzafűlé termelésem egyenes folytatása annak, amivel apósom 2006-ban, első magyar búzafűlét előállítő őstermelőként az interneten megjelent.
Ugyanazon módszerrel, ugyanazon vetőmagforrásból, azonos minőségben és ugyanazon hitvallással.
A weblap teljes tartalma tőle származik, változatlanul hagyva, úgy ahogyan azt ő először 2006-ban, majd pedig az azt követő években megfogalmazta.
- egészségügyi könyvvel, jogosítványokkal, az illetékes megyei növény és állategészségügy hatóság ellenőrzése mellett és engedélyének birtokában, értelemszerűen nyugta, illetve számlaadással -

Hívóazonosító nélküli telefonhívások nem jutnak el hozzám (azaz, ha nem látható a hívó telefonszáma), kérem erre legyen figyelemmel.
2006 óta, csak a tönkölybúza vetőmag füvének leve hígítás nélkül, tisztán, ahogyan a Teremtő megalkotta.
A föld, amelyben elvetem, megnevelem a búzafüvet, soha nem állt mezőgazdasági termelésben, vegyszert tehát soha nem látott, elsőként általam felszántatott, korábban füves terület volt.
Vegyszert értelemszerűen nem használok (a tönkölynek nincs is rá szüksége), a saját magamnak előírt termelési körülmények úgy lehet, még szigorúbbak is a kelleténél, függetlenül attól, hogy arról korlátozott anyagi lehetőségeim miatt nem kértem arra szakosodott szervezettől még külön igazolást is.